| Kelemen Katalin - A Mátra pompája |
2020-07-19 08:17:27 |
| Kelemen Katalin - A Mátra pompája Az én kicsiny falum a Mátra lábánál fekszik, országunk legmagasabb hegysége, mindenkinek tetszik. Sűrű, nagy-nagy erdők, sok kanyargó utak, vannak erre mindenfelé őzek, rókák, nyulak. Mikor tavasz van, virágzik minden, szinte kedved si... |
| kicsiny falum ott születtem én, Nincs ott gyertya,nincs ott- |
2020-02-27 18:45:36 |
| Kicsiny falum ott születtem én, Nincs ott gyertya, nincs ott lámpafény, Házunk előtt vén eperfa áll, Engem anyám mindig haza vár... Megírom majd jó anyám neked, Ne várj haza, többé nem megyek, Amikor a kis falumban nyugovóra térnek, Anyám, mondj el értem egy imát! Rendes ember én már nem leszek, minden éjjel zülleni megyek, Várnak rám a züllött cimborák, A festett nők... |
| Szabolcska Mihály versei |
2020-02-22 22:30:22 |
| SZABOLCSKA MIHÁLY VERSEI Szabolcska Mihály (Tiszakürt 1861. szeptember 30. - Budapest 1930. október 31.) református lelkész és költő Debrecenben teológiát végz... |
| kicsiny falum kicsiny falumba egyszer vissza térek |
2019-06-19 07:57:33 |
| kicsiny falum Kicsiny falumba egyszer vissza térek én Ahol születtem és játszottam gyeremekként Meg állok egy kopott piciny ház elött Melynek a kerítését éppen festik most Idegenek lakják már ahol születtem De ahogy nézem vissza térnek a régi emlékek Látom ahogy... |
| Somlyó Zoltán 2 |
2018-12-28 14:30:39 |
| SOMLYÓ ZOLTÁN VERSEI - Válogatás 2. rész Somlyó Zoltán (született: Schwartz Zoltán) (Alsódomboru, 1882. június 22. - Újbuda, 1937. január 7.) költ... |
| Tobai Rózsa: Gyerekkori barátok |
2018-09-04 19:39:20 |
| Tobai Rózsa: Gyerekkori barátok Sokat elmélkedem a gyermekkoromon, S ekkor biz én sohasem szomorkodom. Eszembe jutnak a felejthetetlen nyarak, Melyek szerencsére nem voltak unalmasak. Édesapám, mint a kicsiny falum vadőre, Nekem beosztotta a nyaram jó előre. Aprócska fácánokat neveltem az erdőbe, S néha egy... |
| Bartalis János |
2018-04-23 12:00:22 |
| Bartalis János karlsbadi levelek Csak a Parkstrasséban zöldek az akácok. A tegnapi esővel hullottak le az utolsó levelek a Teplbe. A vízcseppek, mint gyöngyszemek, felfűzve reszketnek a drótokon. Az este korán oltottam el a lámpám. Így kelnek a kis tudósítások - Neked. Ma olyan szomorú voltam; míg átjöttem a parkon, úgy sírt bennem a szív, és é... |
|
Következő